Hormonális fogamzásgátlás – a kockázatok tükrében

A fogamzás elkerülésére több lehetőség is adódik, ennek módja azonban egyáltalán nem közömbös a női egészség, valamint a hormonális egyensúly szempontjából. Bár mindenki maga dönt a védekezés módjáról, a legmegfelelőbb módszer kiválasztásához – az előnyök mellett – érdemes tisztában lenni a hátrányokkal is.

A fogamzásgátlás alapvetően kétféleképpen, természetes vagy mesterséges módon történhet. Minden olyan módszer, amely mesterséges hatóanyagot tartalmaz, orvosi beavatkozást vagy testbe helyezendő eszközt igényel, és befolyásolja a termékenység természetes változásait (azaz beavatkozik a szervezet működésébe), mesterségesnek számít. Ezzel szemben természetes minden olyan módszer, ami nem avatkozik be a szervezet működésébe, hanem alkalmazkodik hozzá.

A fogamzásgátlási lehetőségek leginkább aszerint csoportosíthatók, hogy leginkább mely területen fejtik ki hatásukat: a tüszőrepedésre, a megtermékenyülésre, vagy a beágyazódásra hatnak-e. A hormonális fogamzásgátlók – amelyek mesterséges (szintetikus) hormonokat tartalmaznak – elsősorban a tüszőérést és a tüszőrepedést akadályozzák. Megváltoztatják a hüvelyváladék tulajdonságait, de zavart szenved a petevezeték működése, valamint a méhnyálkahártya felépülése is, amely elvékonyodva alkalmatlanná válik a megtermékenyült petesejt befogadására. E hatások összeadódva adják a tabletta szinte „biztos” hatását. Ez azonban nagy csapda, mert mindezt – praktikus voltuk mellett – úgy érik el, hogy épp a ciklus legfontosabb eseményét, a tüszőrepedést függesztik fel. A kényelemnek nagy ára van, mivel a tablettával tünetmentessé tett ciklust – bár szabályosnak tűnik – nem a természet irányítja.

A hormonális fogamzásgátlók ott is beavatkoznak a szervezet működésébe, ahol erre szabályosan nem kerülne sor. Alkalmazásuk ezért óhatatlanul mellékhatásokkal jár. Nem véletlen, hogy a legelső készítmények nagy hormontartalma sok esetben súlyos vagy fatális szövődményekkel járt. Az újabbak már kisebb hormonmennyiséget tartalmaznak, annyit azonban mégis, ami képes felfüggeszteni a teljes ciklust, és mellékhatásokat okozni. Elég csak elolvasni a készítmények tájékoztatóiban említetteket, amelyek közül leggyakrabban vérzészavar, súlygyarapodás, ödéma, hüvelygyulladás, hangulatzavar, alvásprobléma, nemi vágy csökkenés, férfias jellegű tünetek (pattanások, szőrösödés, hajritkulás), súlyosabb esetben vérrögképződés (trombózis), ritkábban túlérzékenységi reakció fordul elő.

A tablettával kapcsolatban jellemzők az olyan tévhitek is, mint „a tablettában lévő progeszteron pótolja a tüszőrepedés elmaradása okozta hiányt és véd az ösztrogéntúlsúlytól” (a fogamzásgátlóban lévő progeszteronszármazék azonban nem azonos a petefészekben termelődő valódi progeszteronnal, és nem véd az ösztrogéntúlsúlytól sem), „a tabletták teljes biztonságot nyújtanak a nem kívánt terhesség ellen” (kivéve, ha a tabletta bevétele akár csak egy napon át elmarad, ha hányás vagy hasmenés jelentkezik, vagy alkoholfogyasztás történik), „a tabletta szabályozza a ciklust, megszünteti a vérzészavart és a görcsös menstruációt” (ez azonban csak a felszín, mivel a tabletta csak elnyomja a tüneteket, a problémák okát azonban nem oldja meg).

A hormonális fogamzásgátlásnak számos ellenjavallata is van, mint például a vérrög-képződésre (trombózisra) való hajlam, a gyulladás, az érrendszeri probléma, bizonyos betegségek, az erős migrén stb. Alkalmazása megfontolandó dohányzás, alkohol- és/vagy drogfogyasztás, egyes gyógyszerek szedése, autoimmun betegség, kóros túlsúly, vagy vérzészavar esetén is. 35 év feletti, rendszeresen dohányzó nőknél a hormonális fogamzásgátlás eleve szóba sem jön, fiatalkori alkalmazásuk pedig különösen kockázatos. Az első menstruációt követően ugyanis időre van szükség, amíg az idegrendszer a petefészekkel összehangolódik, és a ciklus „bejáratódik”. Minél korábban kezdődik a tabletta szedése, annál inkább akadályozza a szabályos ciklus kialakulását, s minél tovább tart, az idegrendszer annál inkább elszokik a ciklus szabályozásától, a petefészek pedig a petesejt- és hormontermeléstől. A petefészek működésének kikapcsolása a későbbi várandósság szempontjából sem közömbös. A fiatal lányokat azonban – főként, ha érzelmileg is érintettek – nem nagyon érdeklik a későbbi következmények. Számukra egyszerűbb lehetőségnek tűnhet a tabletta bevétele, mint a termékenységi jelek megfigyelése, főleg ha a környezet – szülő, barátnő, orvos – is ezt javasolja. Igen tudatosnak kell lenni ahhoz, hogy már fiatalon is kellő hangsúlyt kapjon a női egészség, különösen a termékenység védelme, és ne a „módszer válasszon”, hanem a nő maga választhassa meg a fogamzásszabályozás módját.

A hormonális fogamzásgátlás előnyeiről és hátrányairól, valamint az észszerű alternatívát jelentő természetes módszereket ismerteti a Természetes fogamzásszabályozás – Védekezés kemikáliák nélkül c. könyv, valamint ennek e-book változata.